Kapor

Anethum graveolens
Készíthető belőle
Népies nevei
fűszerkapor, kertikapor, kertikömény, uborkafű
Lelőhely
Eredetileg a Földközi-tenger vidékén termett, ahol még a mai napig vadon is előfordul. Európába és az akkori Pannóniába valószínűleg a római legionáriusok hozták be. Az ernyősvirágzatúak családjába tartozik, Anethum nemzetségének két fajtája közül a graveolens az ismert és az általánosan elterjedt. Egyes vélemények szerint a növény őshazája a Közel-Keleten található és innen terjedt el a többi kontinensre.Az ókori egyiptomiak, görögök és a rómaiak is kedvelték, mint ételfűszert, a magját pedig az emésztés elősegítésére rágcsálták. A növény égetett magját vízzel keverték és erős fertőtlenítő hatása miatt sebgyógyításra használták. Az I. században élt görög orvos Dioszkoridész olyan gyakran alkalmazta betegeinél, hogy a kapor sokáig csak Dioszkoridész fűként volt ismert.

A középkorban pedig a boszorkányság ellen védekeztek vele. A Kárpát-medencében jelentős gasztronómiai szerepet tölt be, minden konyhában előszeretettel használják. A magyar nyelv a kapor szót a szláv nyelvekből vette át.

A tibeti, ajurvédikus és a kínai orvoslásban is ismert a kapor, mint emésztést segítő gyógynövény. Különösen gyerekeknek és időseknek ajánlják, mivel gyengédebben hat, mint például az ánizs vagy az édeskömény.

A XVII. században a híres herbalista Nicolas Cupeper azt állította, hogy a kapor „erősíti a hasat és a szelek pompás űzője”, valamint csuklás ellen, duzzanatok csökkentésére és az agytevékenység fokozására is ajánlotta.

1812-ben Charlemagne francia király utasítására széles körben kezdték termeszteni fűszernövényként.
Mára már szinte világszerte kedvelt növény, a gyógynövényszakértők előszeretettel ajánlják csecsemőkori bélfertőzésre, vércukorszint csökkentésére, emésztés elősegítésére. Magjának rágcsálása javítja a kellemetlen szájszagot, teája pedig a kismamák tejelválasztását segíti.
Gyűjthető részei
Kedvelt egynyári zöldfűszer, aminek levelei, fiatal vágása valamint beérett termése, frissen és szárítva egyaránt hasznosítható.
Általános leírás

A kapor megosztó fűszernövény, lehet utálni, lehet szeretni, de egészségünkre gyakorolt pozitív hatásait semmiképpen nem hagyhatjuk figyelmen kívül.

Gyógyhatásai

A kapor az utóbbi időben a vércukorszintre gyakorolt hatása miatt a cukorbetegek és a fogyni vágyók figyelmét is magára vonta. Sokaknak a kapor egyet jelent a tökfőzelékkel, és nem is tudják, hogy egy sokoldalú gyógynövényt tisztelhetnek a légies megjelenésű illatos növényben.

Emésztőrendszer: Mint a fűszernövények általában, igen jó hatással van egy sor emésztőrendszeri problémára. Gyomorerősítő hatású, antimikrobiális (baktérium-, vírus- és gombaölő) hatása pedig a hasmenést és más emésztőrendszeri panaszokat okozó mikrobák ellen is érvényesül, csökkenti azok szaporodását. Ez utóbbi hatás a magok esetén még erőteljesebb, és egyes kutatások szerint vetekszik a fokhagyma baktériumölő hatásával.

A szájüregben megtelepedő és kellemetlen leheletet okozó baktériumok ellen is hatásos, frissíti a leheletet mind a magok, mind a növényi szár rágcsálása.

Étvágyfokozó, epehajtó, szélhajtó és bélféregűző teakeverékekben is megtalálható. Segít megelőzni a bélgázképződést.

Enyhíti a hasfájást, valamint a gyomor- és bélgörcsöket.

Nyugtató: Nyugtató hatású, depresszió esetén is érdemes kipróbálni. Álmatlanság esetén szintén jótékony.

Értágító

Javítja a szívizom vérellátását, csökkenti a magas vérnyomást, és szívkoszorúér-tágító is.

A növény szárának rágcsálása férfiaknál elősegíti a merevedést.

Cukorbetegség

A kapormag segíti a hasnyálmirigyben az inzulintermelődést, illetve az inzulinszabályozást is elősegíti. Hatására az elfogyasztott szénhidrát nem raktározódik el zsírként, hanem közvetlenül az izmokba jut, ahol energiává alakul. Mindennek következtében csökkenti a vércukorszintet, ami a II-es típusú cukorbetegség (és főként annak megelőzése) esetén jótékony.

Fogyni vágyóknak is áldásos a falási rohamok megelőzésére.

Jótékony hatású a bőrre

Csökkenti a ráncképződést és a bőröregedés jeleit, valamint javítja az aknés, pattanásos bőr állapotát.

Egyéb tudnivalók
Érdekessége

A nyersen fogyasztott kapor értékes antioxidáns. Kiváló C-vitaminforrás, amely a legfontosabb vízben oldódó antioxidáns, amely képes semlegesíteni az emberi szervezetben a szabadgyököket, amelyek a sejtek károsodásáért felelősek.

A kapor tartalmaz még A-vitamint, riboflavint, B1-, B2-, B3-, B6-, E-vitamint, valamint folsavat, pektint, kalciumot, vasat, rezet, magnéziumot, káliumot, foszfort, cinket és igen nagy mennyiségű rostot.

Jelentős antimikrobás hatása van, amellyel hozzájárul az immunrendszer fejlődéséhez. Fogyasztása képes csökkenteni a megnövekedett koleszterinszintet, miközben kiváló rostforrás. Magas kálium tartalma segít rendben tartani a vérnyomást, így rendszeres fogyasztása nagy segítség a szívinfarktus és az agyvérzés megelőzésénél.

A növény illóolajának jellegzetes, semmivel össze nem téveszthető illata van. Összetevői: d-karvon, d-limonen, alfa- fellandrén, fenilpropán anyagok. A flavonoidok közül a kvercetin több glikozidját, apigenint, vicenint tartalmaz. A karvon a tumorellenes és antioxidáns hatásáról híresült el.

A növényben körülbelül 0,5% az illóolaj tartalom, míg a termésben 2,5-4%. (A termésben zsírolaj és fehérje is található. ) Többszörösen telítetlen zsírsavakat – Omega 3 és 6-ot – és egyszeresen telített zsírsavat is tartalmaz – olajsavat.

Ellenjavallatok

Várandósság alatt nem szabad kaprot szedni! Szoptatós anyukáknak pedig csak nagyon kis mennyiségben!

Gyermekeknél is elővigyázatossággal adható csak! Csak két év feletti gyerekeknél alkalmazzuk kis mennyiségben, két év alattiaknál inkább a kapormag teát használjunk kólika esetén!